A bélbaktériumok meg tudnák magyarázni a stressz és az autoimmun betegség közötti kapcsolatot?
Új bizonyítékok magyarázhatják, miért a stressz az autoimmun betegség kockázati tényezője. Egy nemrégiben végzett egereken végzett kutatásból kiderül, hogy a tartós társadalmi stressz megváltoztatja a bél mikrobiotáját vagy mikroorganizmusait olyan módon, amely bizonyos immunválaszokat kiválthat.
Autoimmun állapotok akkor alakulnak ki, amikor az immunrendszer megtámadja a test saját szöveteit, szerveit és sejtjeit. Úgy reagál rájuk, mintha betegségeket okozó baktériumok és vírusok lennének.
Az Országos Allergiás és Fertőző Betegségek Intézete szerint legalább 80 autoimmun betegség létezik, beleértve a lupuszt, a reumás ízületi gyulladást és az 1-es típusú cukorbetegséget.
Tanulmányok szerint a stressz az autoimmun betegség kockázati tényezője. A kapcsolat mechanizmusa azonban nem világos.
Az izraeli Bar Ilan Egyetem kutatói most azt tapasztalták, hogy az egerek bélbaktériumai reagálnak a társadalmi stresszre azáltal, hogy növelik az effektor T helper sejtek számát, amelyek az autoimmunitásban szerepet játszó immunsejtek.
Megállapításaikról a folyóirat nemrégiben megjelent cikkében számolnak be mSystems.
"Tudjuk, hogy erős áthallás van az immunrendszer és a mikrobiota között" - mondja Orly Avni vezető tanulmány szerző és immunológus, Ph.D.
Avni és csapata megállapította, hogy a tartós társadalmi stressz nemcsak az egerek bélbaktériumaiban lévő gének kifejeződését, hanem összetételüket is megváltoztatta.
"És a fenyegetésre adott ebből adódó immunválasz veszélyeztette az ön toleranciáját" - teszi hozzá.
Az autoimmun betegségek tünetei változatosak
Az Amerikai Egyesült Államokban az American Autoimmun Related Diseases Association becslése szerint több mint 50 millió ember szenved autoimmun betegségben.
Sok ilyen betegség oka, amelyek a nőknél gyakrabban fordulnak elő, mint a férfiaknál, nem világosak.
Az öröklött kockázatokon kívül a tudósok azt gyanítják, hogy az autoimmun betegség kialakulásának esélye elsősorban a gének és a környezet összetett kölcsönhatásaiból adódik.
Ami az autoimmun betegségek okainak vizsgálatát különösen kihívást jelent, az a tünetek változatos jellege és súlyossága. Ez a fajta nemcsak körülmények között, hanem azokon belül is különbözik.
Vegyünk például egy szklerózis multiplexet (MS), egy olyan betegséget, amelyben az immunrendszer megtámadja a mielint, azt a védőfehérjét, amely bevonja és szigeteli a központi idegrendszer idegeit.
Az MS-nek kiszámíthatatlan tünetei vannak, amelyek a „viszonylag jóindulatúaktól” a „rokkantságig”, sőt „pusztítóig” is terjedhetnek.
A betegség gyakran látási problémákkal kezdődik, és gyengeséggé, valamint az egyensúly és koordináció nehézségeivé válik.
Ezzel szemben a ritka és fogyatékossággal járó szklerodermában az autoimmunitás fibrózist vált ki, amely a kollagén és más kötőszövetet alkotó fehérjék túltermelése.
A szkleroderma hatással lehet a test különböző részeire, beleértve a belső szerveket, a bőrt és az ereket. A betegség különböző típusai a fibrózis lokalizációjának vagy szisztémájának mértékétől függenek.
A stressz megváltoztatja az egerek bélbaktériumait
Az új tanulmányban a kutatók két egércsoportot használtak: a szociális stressz csoportot és a kontroll csoportot. 10 napos találkozásnak vetették alá a szociális stressz csoportot más agresszív, domináns egerekkel. A kontrollcsoport időközben nem tapasztalt ilyen találkozásokat.
Amikor ezt követően elemezték az egerek bélmikrobáit, a kutatók azt találták, hogy a társadalmi stressz csoportnak több van Bilophila és Dehalobacterium mint a kezelőszervek.
A tudósok ezen bélbaktériumok magasabb szintjét is találták SM-ben szenvedő embereknél.
További vizsgálatok feltárták, hogy a stressz megváltoztatott néhány gént az egerek bélmikrobáiban. A legjelentősebb génváltozások azok voltak, amelyek elősegítik a baktériumok szaporodását, mozgását és a jelek továbbítását a gazdájukba és onnan.
Ezeknek a géneknek a mikrobákban való expressziójának növelése segítheti őket a bélen kívüli utazásban. A csoport például megállapította, hogy az ilyen változások lehetővé tehetik a mikrobák számára a közeli nyirokcsomókba való utazást, ahol immunválaszokat válthatnak ki.
A stresszben szenvedő egerek bél nyirokcsomói nemcsak patogénebb baktériumokat, hanem effektor T-sejteket is tartalmaznak, „beleértve a mielin-autoreaktív sejteket”.
Az eredmények arra utalnak, hogy létezik olyan eseménylánc, amelynek során a stressz-kitettség, a bélbaktériumok változásai és az immunsejtek változásai magasabb autoimmun roham kockázatához vezetnek.
Az Avni azonban arra figyelmeztet, hogy bár úgy tűnik, hogy a bélbaktériumok képesek reagálni a társadalmi stresszre, még mindig van mód arra, hogy megtudjuk, hogyan alakulnak ezek az események hosszabb távon.
Ennek a komplex kapcsolatnak a jobb megértése egy nap a bél mikroba kezelésének individualizálásához vezethet a stresszre érzékeny autoimmun állapotokhoz.
„Nem elég tanulmányozni egy faj összetételét vagy növekedését vagy csökkenését. Azt is meg kell értenünk, hogy a mikrobiota hogyan érzékel minket, és hogyan változtatják meg ennek megfelelően a "viselkedésüket". "
Orly Avni, Ph.D.
