A bélbaktériumai miként védhetnek meg a ráktól
Új kutatás, megjelent a folyóiratban Nature Communications, megmutatja, hogy étrendünk hogyan befolyásolja a bélben lévő baktériumokat, amelyek viszont megváltoztathatják génjeink viselkedését és a rák kockázatát.
Az Országos Rákkutató Intézet (NCI) szerint a vastagbélrák a negyedik leggyakoribb ráktípus az emlő, a tüdő és a prosztata után.
2017-ben az NCI 135 430 új esetet becsült meg ennek a ráknak, több mint 50 000 ember halt meg a betegségben.
A bélbaktériumok és a vastagbélrák kockázata közötti kapcsolat az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott.
Például tavaly év elején, Orvosi hírek ma beszámolt egy tanulmányról, amely bemutatja, hogy a különböző étrendek hogyan változtatják meg a bélben lévő baktériumokat - ami viszont befolyásolja a vastagbélrák kialakulásának kockázatát.
Egy új kutatás elmélyíti a bélbaktériumok, valamint a vastagbélrák és a különféle fertőzések kialakulásának kockázata közötti kapcsolat megértését.
Az új tanulmány, amelyet Dr. Patrick Varga-Weisz vezetett, az Egyesült Királyság Cambridge-i Babraham Intézetéből, megmutatja, hogy a bélbaktériumok hogyan befolyásolhatják a géneket, ami aztán befolyásolja a betegség kockázatát.
Dr. Varga-Weisz és csapata kísérleteket hajtott végre egerekkel és emberi tenyészsejtekkel, és a rövid láncú zsírsavaknak (SCFA) nevezett molekulák szerepére összpontosítottak a betegségek megelőzésében.
Az SCFA-kat a bélbaktériumok termelik a gyümölcsök és zöldségek emésztése során. A bélbaktériumokból átjuthatnak a bélbéléssejtjeinkbe, befolyásolva génjeinket és sejtjeink viselkedését.
Hogyan segítik az SCFA-k a génaktivitás szabályozását
A kutatók antibiotikumokat használtak az egerek belében lévő baktériumok csökkentésére, és elemezték székletmintáikat, valamint a bélhámjuk sejtjeit - vagyis a vékonybélük belsejét.
Dr. Varga-Weisz és csapata SCFA-kat adtak az emberi vastagbélrák sejtjeihez, és megállapították, hogy ezek fokozzák a krotonilációkat, amelyek olyan fehérje-módosítások, amelyek be- vagy kikapcsolhatják a géneket.
Ezeket a krotonilezéseket a HDAC2 nevű fehérje gátlásával állították elő. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a HDAC2 fehérjék nagy száma növelheti a vastagbélrák kockázatát.
Ezenkívül a baktériumoktól nélkülözött egerek nagy számban mutattak HDAC2 fehérjét.
A gyümölcsök és zöldségek kulcsfontosságúak az SCFA-k előállításához, és az SCFA-k segítenek a krotonilációk szabályozásában.
Tehát az eredmények - magyarázzák a kutatókat - arra utalnak, hogy a bélsejtek genomjában a krotoniláció szabályozása megakadályozhatja a rák kialakulását, és hogy a gyümölcsök és zöldségek egészséges étrendje kulcsfontosságú ebben a megelőzésben.
Az eredmények új rákellenes gyógyszer célpontot kínálnak
Az első tanulmány szerzője, Rachel Fellows elmagyarázza: „A rövid szénláncú zsírsavak kulcsfontosságú energiaforrások a bélben lévő sejtek számára, de azt is megmutattuk, hogy befolyásolják a genom krotonilációját. A krotonilezés sok sejtben megtalálható, de különösen gyakori a bélben. "
Folytatja: „Vizsgálatunk a HDAC2 új szerepének meghatározásával feltárja, miért van ez így. Ez viszont szerepet játszik a rákban, és érdekes új gyógyszercélpontot kínál további tanulmányozásra. "
Dr. Varga-Weisz azt mondja: „A bélünk számtalan baktérium otthona, amelyek segítenek az ételek, például a növényi rostok emésztésében. Ezenkívül gátat szabnak a káros baktériumoknak és oktatják immunrendszerünket. Az, hogy ezek a hibák milyen hatással vannak sejtjeinkre, kulcsfontosságú része ezeknek a folyamatoknak. "
"Munkánk arra világít rá, hogy a rövid láncú zsírsavak hogyan járulnak hozzá a genomot csomagoló fehérjék szabályozásához, és így befolyásolják a génaktivitást."
Dr. Patrick Varga-Weisz
