Az időszakos böjt a napi ritmus erősítésével fokozza az egészséget
A szakaszos éhgyomri étrend különféle változatainak súlycsökkenési előnyei vannak. Egy új tanulmány, amely azt vizsgálja, miért működnek, arra a következtetésre jut, hogy a cirkadián ritmus kulcsfontosságú.
A szakaszos böjt népszerűvé vált, de hogyan működik?Míg a modern világ elárasztja a divatos diétákat, úgy tűnik, hogy az emberek meglehetősen kis figyelmet fordítanak a szakaszos böjtölésre.
Ahogy a neve is mutatja, az időszakos böjtölés hosszabb ideig semmit sem eszik.
Egyes tanulmányok azt találták, hogy ez a fajta étrend előnyös, de hogy pontosan miért jár az egészséggel, még nem világos.
A közelmúltban az irvine-i Kaliforniai Egyetem tudósainak egy csoportja megvizsgálta a böjt hatását a cirkadián óránkra.
A napi alvás – ébrenlét ciklusok vagy cirkadián ritmusok vezérlik az emberi élet apadását; sokkal többet kontrollálnak, nem csak az álmosság szintjét. 24 órás ciklusaink anyagcsere-, fiziológiai és viselkedési változásokkal járnak, amelyek hatással vannak a test minden szövetére.
Az óra befolyásolásának talán legismertebb módja az erős fénynek való kitettség, de ez nem az egyetlen mód; az ételbevitel is befolyásolja az órát.
Lassan kezdjük megérteni, hogy az evés hogyan játszik szerepet a cirkadián ritmus modulálásában, de még kevésbé tudunk arról, hogy a hiánya ételek befolyásolhatják a ritmusokat.
Böjt és cirkadián ritmusok
Az új tanulmány készítőit különösen érdekelte annak megismerése, hogy az éhgyomor milyen hatással volt a máj és a vázizmok cirkadián ritmusára. A kutatók eredményeiket a folyóiratban tették közzé Cella jelentések.
A koplalás a legtöbb állat számára természetes jelenség, mert az étel nem mindig áll rendelkezésre könnyen. Nehéz időkben bizonyos anyagcsere-változások következnek be, amelyek lehetővé teszik a test alkalmazkodását.
Például, ha kevés a glükóz, a máj elkezd ketont létrehozni a zsírsavakból, amelyeket a szervezet sürgősségi energiaforrásként használhat fel.
Az éhezés által kiváltott transzkripciós faktorok sokasága hajtja ezeket az anyagcsere-változásokat. Úgy tűnik, hogy ezek a transzkripciós faktorok befolyásolják a cirkadián ritmust is.
Például egy vizsgálat két csoportra osztotta az egereket; a kutatók az egyiket szakaszos éhgyomri rendszerbe helyezték, és a másodikat engedték enni, amikor csak ízlett.
Mindkét csoport azonos mennyiségű zsírt és kalóriát fogyasztott; annak ellenére, hogy azonos az energiafogyasztásuk, az éhgyomri csoport egereinél nem alakult ki elhízás vagy anyagcserezavar, mint a többi egérnél.
Fontos továbbá, hogy a szerzők megjegyezték, hogy az állatok cirkadián rezgései erőteljesebbek voltak az éhomi csoportban.
Amint arra a közelmúltbeli tanulmány szerzői rámutattak, „úgy tűnik, hogy az [F] meglepő erőteljes metabolikus jel a ritmikus génexpresszió magával ragadására”.
A tudósok úgy vélik, hogy az egyértelműbben meghatározott ciklusok oka lehet, hogy a böjt elősegíti a jó egészséget.
Ritmikus éhomi gének
A legfrissebb tanulmány egerekkel is foglalkozott. Míg az állatok betartották a 24 órás éhezési periódusokat, a tudósok különféle fiziológiai funkciókat mértek.
Látták, hogy böjt közben az egerek kevesebb oxigént és energiát használtak fel. Amint azonban az egerek megettek, ezek a génvezérelt fiziológiai változások megfordultak. Ez tükrözi azt, amit a kutatók korábban embereknél láttak.
A tanulmány vezető szerzője, Paolo Sassone-Corsi professzor elmagyarázza a kutatók által tapasztaltakat:
Azt is megjegyzik, hogy a különböző szövettípusokat különböző mértékben befolyásolta. Ahogy Sassone-Corsi professzor mondja: "Úgy tűnik, például a csontvázizom kétszer olyan gyorsan reagál az éhgyomorra, mint a máj."
Hogyan válhat ez hasznunkra?
A böjtöléskor bekövetkező génváltozások felmérése után a tudósoknak most meg kell magyarázniuk, hogy ezek milyen előnyökkel járhatnak az egészségre.
Sassone-Corsi professzor azt javasolja, hogy "a génszabályozás átszabadulásával történő átszervezéssel a genom megengedőbb állapotba kerülhet, hogy előre lehessen látni a közelgő táplálékfelvételt, és ezáltal a génexpresszió új ritmikus ciklusát indítsa el".
Hozzáteszi: „Más szavakkal, a böjt lényegében képes átprogramozni a különféle sejtes válaszokat. Ezért az optimális, időben történő éheztetés stratégiai jelentőségű lenne, hogy pozitívan befolyásolja a sejtfunkciókat, és végső soron előnyös legyen az egészségre és védelmet nyújtson az öregedéssel összefüggő betegségek ellen.
Az évek során egyre világosabbá vált, hogy a cirkadián ritmus megzavarása növelheti az elhízás és az anyagcserezavarok, például a cukorbetegség kockázatát. Ez az új munka közelebb visz minket annak megértéséhez, hogy ez miért lehet.
Bár a böjt hatása a cirkadián ritmusra és a génexpresszióra még mindig gyerekcipőben jár, a szerzők reményei szerint egy nap munkájuk segít megtalálni az egészségre optimális éhomi rendszert.