Pangásos szívelégtelenség: szakaszai és típusai

A szisztolés pangásos szívelégtelenség akkor fordul elő, amikor a szív nem pumpálja hatékonyan a vért. Akkor fordulhat elő, ha a szívizom túl gyenge, vagy ha egy másik egészségügyi probléma megakadályozza a vér hatékony keringését.

Idővel a szisztolés pangásos szívelégtelenség vagy a szívelégtelenség (HF) a nem hatékony pumpálás miatt más szervek diszfunkciójához vezethet.

Ebben a cikkben leírjuk, hogyan halad a HF az idő múlásával, és elmagyarázzuk az ilyen állapotú emberek kilátásait. Megvizsgáljuk az okokat, a tüneteket és a kezelési lehetőségeket is.

Szakasz

Az emberek a C. stádiumig nem tapasztalnak szívelégtelenség miatti tüneteket.

A HF négy különböző szakasza van: A, B, C és D.

Amikor az állapot előrehalad a következő szakaszba, csökken egy személy esélye a túlélésre 5 vagy több évig.

A szakasz

Az A stádiumú HF-ben szenvedőknek még nincs rendellenes működése a szív pumpáló tevékenységében, de a kapcsolódó állapotok, például krónikus magas vérnyomás, cukorbetegség és koszorúér-betegség miatt magas a HF kialakulásának kockázata.

Az ilyen stádiumú HF-ben szenvedőknek nincsenek problémáik a szív felépítésével vagy a szívük működésével. Szintén ritkán tapasztalják meg a HF tüneteit, de lehetnek egyéb állapotukhoz kapcsolódó tünetek.

B szakasz

Strukturális szívbetegség alakul ki ebben a szakaszban, például a szív csökkent pumpáló funkciója, amely megnagyobbodott bal kamrához vezethet. Ez egy korábbi szívroham következménye is lehet. A HF B stádiumú emberek azonban tünetmentesek maradnak.

C. szakasz

Az emberek ebben a szakaszban megmutatják a HF tüneteit, amelyek a strukturális szívbetegséghez kapcsolódnak, beleértve a fáradtságot vagy a légszomjat. Ezek a tünetek általában a bal kamra vagy a szív pumpáló kamrájának szorító funkciójával kapcsolatos problémák miatt jelentkeznek.

A C stádiumú HF olyan embereket is magában foglal, akik már nem mutatnak tüneteket, de jelenleg a korábbi tünetek miatt kezelik őket (például olyanok, akik szívelégtelenség súlyosbodásával töltöttek időt a kórházban).

D szakasz

A D stádiumban az emberek előrehaladott strukturális szívbetegségben szenvednek, és jelentős tüneteket mutatnak, még nyugalmi állapotukban is.

Ez a szakasz súlyos, és fejlett speciális kezelést igényelhet, például mechanikus keringéstámogatást, folyamatos inotrop infúziót, hogy a szív nehezebben szoruljon össze, szívátültetés vagy hospice ellátás.

Típusok

A HF leggyakoribb típusa a baloldali HF. A szív bal oldalának keményebben kell dolgoznia, hogy azonos mennyiségű vért mozgasson a test körül. Ez folyadék felhalmozódást okozhat a tüdőben, és előrehaladtával megnehezítheti a légzést.

Ezek a folyadékok a pangásos szívelégtelenségnek adják a nevét.

Kétféle baloldali HF létezik:

• Szisztolés szívelégtelenség: A bal kamra nem tud normálisan összehúzódni, korlátozva a szív pumpáló képességét.
• Diasztolés szívelégtelenség: A bal kamra izma megmerevedik. Ha az izom nem tud ellazulni, akkor a kamrában a nyomás nő, ami tüneteket okoz.

A jobboldali HF ritkábban fordul elő. Akkor fordul elő, amikor a jobb kamra nem képes pumpálni a vért a tüdőbe. Ez ahhoz vezethet, hogy a vér visszatáplálódik az erekben, ami folyadékretenciót okozhat az alsó lábszárban és a karokban, a hasban és más szervekben.

Egy személynek egyszerre lehet baloldali és jobboldali HF-je. A HF azonban általában a bal oldalon kezdődik, és hatással lehet a jobb oldalra, ha egy személy nem kap hatékony kezelést.

Kitekintés és megelőzés

A szívelégtelenségben szenvedők naponta legfeljebb 2 liter vizet fogyaszthatnak.

A HF tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek, de idővel súlyosbodhatnak, ha orvosilag nem kezelik őket.

Az életmód stratégiák csökkenthetik a HF kialakulásának kockázatát, és lassíthatják annak előrehaladását is.

A HF progressziójának megakadályozása vagy lassítása érdekében az embereknek a következő lépéseket kell tenniük:

• Egészséges testtömeg fenntartása: A túlzott testtömeg megterhelheti a szívet, és növelheti a szív további károsodásának kockázatát.
• Gyakoroljon rendszeresen: Az AHA azt javasolja, hogy minden héten végezzen 150 perc közepes intenzitású testmozgást. A szívelégtelenségben szenvedőknek beszélniük kell orvosukkal arról, hogy személyre szabott testgyakorlatot kapnak-e.
• A stressz kezelése: A meditáció, a terápia és a relaxációs technikák segíthetnek az embernek a stressz kezelésében, amely káros hatással lehet a szívre.
• Fogyasszon szívből egészséges étrendet: A napi táplálékfogyasztásnak alacsony transz-zsírtartalmúnak, teljes kiőrlésű gabonában gazdagnak, alacsony nátrium- és koleszterinszintnek kell lennie.A szakértők gyakran javasolják, hogy a szívelégtelenségben szenvedők napi 2000 milligrammra (mg) korlátozzák a nátrium bevitelüket, és 2 liter (l) folyadékot fogyasszanak. Az egyéneknek azonban ellenőrizniük kell orvosuknál, hogy mi legyen a nátrium- és folyadékfogyasztásuk.
• Rendszeresen ellenőrizze a vérnyomást: Az orvos ezt rendszeres ellenőrzéseken megteheti. Az orvosok azonban azt is javasolják az embereknek, hogy házi vérnyomásmérőket vagy vérnyomásmérőket használjanak.
• Oltások: Ügyeljen arra, hogy az influenza és a pneumococcusos tüdőgyulladás elleni védőoltásokon felül maradjon.
• Kezelje és kezelje olyan kockázati tényezőket, mint a magas vérnyomás, a dohányzás, az alkohol, a drogok, a cukorbetegség

Azoknak a személyeknek, akiknek már van HF-je, a következő lépéseket kell megtenniük a további előrehaladás megakadályozása érdekében:

• kerülje az alkoholt
• korlátozza a koffeint és más stimulánsokat
• kapjon megfelelő pihenést
• nyomon követheti a tünetek és az edzőképesség változását
• figyelje a napi súlyokat
• ellenőrizze otthon a vérnyomást és a pulzusszámot

Kezelés nélkül a HF halálos kimenetelű lehet. Megfelelő kezelés mellett is idővel a HF súlyosbodhat, ami az egész test más szerveinek diszfunkcióját idézheti elő.

Okoz

A HF nagyobb valószínűséggel fordul elő olyan embereknél, akiknek egyéb állapota vagy életmódbeli tényezője gyengíti a szívet.

A HF kockázati tényezői a következők:

• veleszületett szív rendellenességek
• magas vérnyomás vagy koleszterinszint
• elhízottság
• asztma
• krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) és koszorúér-betegség
• szív- és érrendszeri betegségek, például szívbillentyűbetegség
• szívfertőzés
• csökkent veseműködés
• szívrohamok története
• szabálytalan szívritmus vagy szívritmuszavar
• alkohollal vagy tiltott kábítószerekkel való visszaélés
• dohányzó
• idősebb kor

Tünetek

Azoknál az embereknél, akiknek kórtörténetében szív- és érrendszeri problémák vannak, vagy több kockázati tényezője van a HF-nek, azonnali ellátást kell kérniük, ha a HF tüneteit tapasztalják.

A HF leggyakoribb tünetei a következők:

• Légszomj vagy légzési nehézség: A HF-ben szenvedő emberek a tüdőben lévő folyadékfelhalmozódás miatt fekvés közben, aktivitással vagy nyugalmi állapotban is megküzdhetnek a légzéssel.
• Tartós, megmagyarázhatatlan köhögés: Vannak, akik zihálást és rózsaszínű, vagy vérfoltos nyálkát tapasztalnak.
• A lábak, a bokák, a has vagy a kéz duzzanata: A duzzanat súlyosbodhat a nap előrehaladtával vagy edzés után.
• Súlygyarapodás: A gyors súlygyarapodás a pangásos szívelégtelenség jele lehet.
• Fáradt érzés: A jól kipihent emberek is tapasztalhatnak fáradtságot.
• A gondolkodás és a memória változásai: A HF okozta elektrolit-egyensúlyhiány károsíthatja az ember tisztán gondolkodási képességét.
• Hányinger: Csökkent étvágy kísérheti ezt.
• Gyors pulzusszám: Ez azért következik be, mert a szív nem képes szabályos ritmussal pumpálni a vért.
• Szédülés, szédülés vagy elájulás: Ez magában foglalhatja a végtagok bizsergését vagy zsibbadását is a nem megfelelő vérellátás miatt.

A folyadék felhalmozódásával a HF-ben szenvedő embereknél fájdalmas duzzanat vagy ödéma alakulhat ki.

A HF által okozott duzzanat alááshatja a mozgást, és bőrelváltozásokhoz, valamint a bőr lebomlásához vezethet. A folyadékretenció befolyásolhatja más szervek működését is, megnehezítve a légzést vagy a testmozgást.

A HF-ben szenvedő gyermekek késleltethetik a fizikai fejlődést, míg a betegségben szenvedő csecsemők nehezen tudnak hízni.

Diagnózis

Orvos vagy kardiológus fizikai vizsgálatot végez. Ez magában foglalja a szív meghallgatását, a folyadékretenció ellenőrzését és a nyaki vénák vizsgálatát, hogy van-e extra folyadék a szívben. Rendelhetnek más diagnosztikai vizsgálatokat, beleértve:

• Elektrokardiogram: Ez rögzíti a szív elektromos ritmusát.
• Echokardiogram: Ez egy ultrahangvizsgálat, amely segíthet az orvosnak megállapítani, hogy van-e szivárgó szívbillentyűje, olyan szívizma, amely nem szorítja össze vagy lazítja megfelelően.
• Stressz tesztek: Ezek a tesztek azt mutatják be, hogy a szív hogyan teljesít a szív különböző stresszszintjein, például edzés közben. Néha olyan gyógyszerek használatával járnak, amelyek stimulálják a szív gyorsabb és gyorsabb verését vagy az erek ellazulását okozzák.
• Vérvizsgálatok: Az orvos kérheti ezeket a fertőzések ellenőrzésére, a veseműködés és az agy natriuretikus peptid (BNP) szintjének felmérésére. A BNP egy „stretch” hormon, amely a HF esetén jelentkező nyújtást vagy megnövekedett nyomást jelzi.
• MRI: Ez nagy felbontású képeket adhat a szívről, és fel tudja mérni a strukturális változásokat és a hegesedést.
• Szívkatéterezés: Ez segíthet az orvosnak az artériák elzáródásának azonosításában, amely a HF egyik leggyakoribb oka. Az orvos egyszerre ellenőrizheti a kamrák véráramlását és nyomásszintjét.

Kezelés

Többféle gyógyszer csökkentheti a szívelégtelenség egészségre gyakorolt ​​hatását.

Különböző gyógyszerek segíthetik a HF tüneteit és prognózisát. Ezek tartalmazzák:

• Vérhígítók: Ezek csökkentik a vérrögképződés kockázatát, amelyek meglazulhatnak és a testbe, a szívbe, a tüdőbe vagy az agyba juthatnak. A vérhígítók kockázatot jelentenek, például fokozott vérzés.
• Angiotenzin receptor-neprilizin inhibitorok: Ezek segítenek csökkenteni a mortalitás kockázatát és csökkenteni a szív torlódását.
• ACE-gátlók: Ezek ellazítják az ereket és segítenek csökkenteni a szívelégtelenség hatását.
• Angiotenzin receptor blokkolók: Ezek csökkentik az erek feszültségét.
• Trombocitaellenes gyógyszerek: Az orvosok ezeket azért írják fel, hogy megállítsák a vérrögöket, mert megakadályozzák a vérlemezkék összetapadását.
• Béta-blokkolók: Ezek a gyógyszerek csökkentik a pulzusszámot, a szívverés erejét és a vérnyomást, elősegítve a szív „pihentetését”.
• Sino-pitvari csomópont-modulátorok: Ezek tovább csökkenthetik a pulzusszámot azoknál az embereknél, akik már béta-blokkolókat szednek.
• Statinok: Az emberek ezeket használják az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) vagy a „rossz” koleszterin szintjének csökkentésére és a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) vagy a „jó” koleszterin szintjének növelésére.
• Diuretikumok: Ezek segítik a testet a felesleges folyadék kiválasztásában a vizelettel, és eltávolítják azt a szívből és a tüdőből. Csökkentik a duzzanatot és megakadályozzák a légszomjat is.
• Értágítók: Ezek csökkentik a szív kitágulásához szükséges oxigénmennyiséget. Enyhíthetik a mellkasi fájdalmat is.

Előrehaladott HF-ben szenvedő embereknek intenzívebb kezelésre lehet szükségük. Az orvosi eljárások, amelyek segíthetnek, a következőket tartalmazzák:

Beültethető eszközök

Előrehaladott HF-ben szenvedő embereknek intenzívebb kezelésre lehet szükségük. A sebész beültethet egy orvosi eszközt, például:

• Beültethető defibrillátor: Ezek megakadályozhatják az aritmiákat.
• Szívritmus-szabályozó: Ezek a szív elektromos problémáival foglalkoznak, hogy a kamrák rendszeresebben összehúzódjanak.
• Szív-újraszinkronizációs terápia: Ez segít a szívritmus szabályozásában és az aritmia tüneteinek csökkentésében.
• Bal kamrai segédeszköz (LVAD): Ez támogatja a szív pumpáló képességét, amikor ezt önmagában nem tudja hatékonyan megtenni. Az emberek egykor rövid távon alkalmazták az LVAD-okat, de ma már hosszú távú kezelés részeként is felhasználhatják őket.

Egyéb eljárások

Az orvos javasolhat más eljárásokat a HF kezelésére, beleértve:

• Perkután koszorúér-beavatkozás az elzáródott artéria megnyitásához: Az orvos stentet tehet az ér nyitva tartásának elősegítésére.
• A szívkoszorúér bypass műtéte: Ez átirányítja az erek egy részét, így a vér eljuthat a szív oxigénellátása érdekében, elkerülve a beteg vagy elzáródott ereket.
• Szelepcsere vagy javító műtét: Az orvos kicserélheti vagy kijavíthatja a nem hatékony vagy beteg szelepet mechanikus szeleppel vagy egy élő szövetből kifejlesztett szeleppel.
• Szívátültetés: Ez lehet az egyetlen fennmaradó lehetőség, ha más kezelések nem hatékonyak.

Nem mindenki, aki HF-ben szenved, megfelelő jelölt a transzplantációra, és az embereknek gyakran sokáig kell várniuk, mielőtt átültetnék őket.

A szívműtét veszélyes és invazív lehet, de néha szükség van gyógyszerekkel kombinálva, hogy a lehető legjobb módon segítse a HF kezelését.

K:

A HF mindig tüneteket okoz, mielőtt veszélyesé válna?

V:

Nem mindig; a HF okától függ. Néha az előrehaladott HF indolens és csak nagyon előrehaladott stádiumában jelentkezik tünetekkel.

Emiatt elengedhetetlen a kockázati tényezők ellenőrzése, amelyek az A HF stádiumot okozhatják, és rendszeresen kövesse nyomon orvosát.

Dr. Payal Kohli, MD, FACC A válaszok orvosszakértőink véleményét képviselik. Minden tartalom szigorúan tájékoztató jellegű, és nem tekinthető orvosi tanácsnak.

Olvassa el a cikket spanyolul.