Mi okozza a kar zsibbadását?
A kar zsibbadásának számos oka lehet, enyhétől súlyosig. Egyszerűen a rossz helyzetben ülés vagy alvás korlátozhatja a véráramlást, vagy túlzott nyomást gyakorolhat az idegre, így a kar elzsibbadhat.
A megmagyarázhatatlan karzsibbadás azonban jelezhet mögöttes egészségi állapotot, például idegkárosodást, porckorongsérvet vagy szív- és érrendszeri betegségeket. A kar zsibbadásának súlyos oka a szívroham és agyvérzés.
Ebben a cikkben a kar zsibbadásának nyolc lehetséges okát és kezelését tárgyaljuk.
1. Gyenge keringés
Az elzáródott vagy összenyomott erek megzavarhatják a szív és a szív vérkeringését. A rossz keringés zsibbadást és bizsergést okozhat a karokban, kézben, lábakban és lábakban.
A csökkent véráramlás egyéb tüneteket okozhat, például:
- hideg kezek és lábak
- rendkívül sápadt vagy kék színű bőr
- a lábak, a bokák és a lábak duzzanata
- fáradtság
- ízületi vagy izomfájdalom
A gyenge keringés önmagában nem egészségügyi állapot, de megtörténhet, ha az ember nem mozog eleget a nap folyamán. Ez egyéb tünetek tünete lehet, beleértve az alábbiakat is:
- Az ateroszklerózis akkor fordul elő, amikor a koleszterin lerakódások, az úgynevezett lepedék felhalmozódnak az erekben. A plakk felépülése az artériák megkeményedését és szűkülését okozhatja, korlátozva a véráramlást.
- Vérrögök keletkeznek, amikor az alvadt vér összegyűlik az erekben. A vérrögök részleges vagy teljes elzáródást okozhatnak az erekben.
- A perifériás artéria betegség egyfajta ateroszklerózis, amelyben a plakk a karokban és a lábakban lévő artériákban halmozódik fel.
- A cukorbetegség befolyásolhatja a keringési rendszert, mert a magas vércukorszint plakkképződéshez és az erek károsodásához vezet.
A rossz keringés kezelése a kiváltó októl függ. Kompressziós pakolások viselése segíthet csökkenteni a végtagok duzzadását. A testmozgás szintén javíthatja a keringést.
Azoknál a személyeknél, akiknél nagy a vérrög vagy több elzáródott artéria van, műtétre lehet szükség. Az orvosok gyógyszereket írhatnak fel a mögöttes egészségi állapotok kezelésére, amelyek hozzájárulhatnak a rossz keringéshez.
2. Perifériás neuropathia
A perifériás neuropathia több olyan állapotot is magában foglal, amelyek károsítják a perifériás idegrendszert (PNS). A PNS információt hordoz a központi idegrendszer - az agy és a gerincvelő - és a test többi része között.
A perifériás neuropathia számos tünetet okoz, attól függően, hogy mely idegeket érinti. Általánosságban elmondható, hogy a perifériás neuropathiában szenvedők:
- zsibbadás vagy bizsergés a karokban, kézben, lábakban vagy lábakban
- fokozott érzékenység az érintésre és a hőmérséklet változásaira
- izomgyengeség
- ellenőrizhetetlen izomrángás
- izomsorvadás vagy izomvesztés
- túlzott izzadás
- meleg vagy hideg érzés
Számos állapot járulhat hozzá a perifériás neuropathiához, beleértve:
- cukorbetegség
- autoimmun betegség
- sérülések, amelyek csonttörést vagy elmozdulást okoznak
- érelmeszesedés, vasculitis és más típusú szív- és érrendszeri betegségek
- hormonális egyensúlyhiány
- vese- vagy májbetegség
- a B-12-vitamin hiánya
- bizonyos típusú rák és rákkezelések
3. Thoracicus outlet szindróma
A mellüregi kimeneti szindróma (TOS) olyan állapotok csoportjára utal, amelyek összenyomják a kulcscsont és az első borda között áthaladó idegeket és ereket.
A TOS-ban szenvedő emberek zsibbadást vagy bizsergést tapasztalhatnak a kézben, valamint gyengeséget tapasztalhatnak a nyakban vagy a karban.
A mellkas- és a hátizmokat erősítő fizikoterápiás gyakorlatok elősegíthetik az ember testtartásának javulását, és csökkenthetik a mellkas kimenetén átmenő idegekre és erekre gyakorolt nyomást.
Az orvosok gyógyszert írhatnak fel a vérrögképződés megelőzésére és a fájdalom csökkentésére. Műtétet is javasolhatnak, ha egy személy tünetei nem javulnak fizikoterápiával vagy gyógyszeres kezeléssel.
4. Nyaki gerinc szűkület
A nyaki gerinc szűkület akkor fordul elő, amikor a gerinccsatorna üreges területe szűkül, és összenyomja a gerincvelőt. Ez a tömörítés zsibbadást vagy gyengeséget okozhat a karokban vagy a lábakban. Nyaki és hátfájást is okozhat.
Az embereknél ez a betegség kialakulhat, ha méhnyak-spondylosisban szenvednek, amely ízületi gyulladás befolyásolja a gerinc nyaki részét. A nyaki vagy hátsérülések és a gerinc daganatai szintén hozzájárulhatnak a nyaki gerinc szűkületéhez.
Az orvosok ezt az állapotot gyógyszerekkel, hátmerevítőkkel, fizikoterápiával és műtéttel kezelik.
5. Herniated lemez
A porckorongsérv akkor fordul elő, amikor a korong puha magja átcsúszik a külső részén lévő repedésen.
A porckorongsérv nyomhatja a környező idegeket, ami zsibbadást vagy fájdalmat okozhat a karban.
A herniált lemezek kezelési lehetőségei közé tartozik a fájdalomcsillapítás, a fizikoterápia és a műtét.
6. Hemiplegicus migrén
A hemiplegiás migrénben szenvedők átmeneti gyengeséget vagy bénulást tapasztalnak a test egyik oldalán. Ez a tünet megjelenhet a fejfájás előtt vagy mellett. Az emberek zsibbadást vagy bizsergést érezhetnek a lábon, a karon vagy az arc oldalán.
A migrén intenzív, lüktető fejfájást is okoz, amely a fej egyik vagy mindkét oldalát érintheti.
A hemiplegikus migrén tünetei enyhétől súlyosig változnak. A súlyos hemiplegikus migrénes epizód további tüneteket okozhat, például:
- zavar
- emlékezet kiesés
- személyiségváltozások
- rohamok
Az orvosok fájdalomcsillapítókat és nem szteroid gyulladáscsökkentőket írhatnak fel a migrén kezelésére.
A Ritka Rendellenességek Országos Szervezete szerint az orvosok nem hoztak létre standard kezelési protokollokat a hemiplegikus migrén miatt, mert az állapot ritka.
7. Szívroham
Szívroham akkor fordul elő, amikor a szív nem kap elegendő oxigénben gazdag vért. A vérrög vagy a lepedék felhalmozódása részleges vagy teljes elzáródást okozhat a szívet ellátó egy vagy több érben, ami szívrohamot okozhat.
Ritka esetekben szívroham is bekövetkezhet, amikor a koszorúér görcsös, ami meghúzza az eret és korlátozza a szív véráramlását. A szívizom károsodhat vagy teljesen leállhat, ha nem kap elegendő oxigént.
A szívinfarktus leggyakoribb tünetei a National Heart, Tung and Blood Institute szerint:
- fájdalom vagy kellemetlen érzés az egyik vagy mindkét karban
- intenzív nyomás a mellkasban
- a felső gyomor fájdalma, amely emésztési zavarnak vagy gyomorégésnek érezheti magát
- légszomj
Egyéb keresendő tünetek a következők:
- fájdalom vagy zsibbadás a háton, a vállakon, a nyakon vagy az állkapocsban
- ájulás vagy ájulás érzése
- hányinger és hányás
- izzadó
A szívroham súlyos orvosi vészhelyzet. Az embereknek azonnal hívniuk kell a 911-et, ha úgy gondolják, hogy nekik vagy másnak szívrohama van.
Az orvosok megpróbálják megnyitni az elzáródott artériát és helyreállítani a vér áramlását a szívbe. A kezelés pontos típusa az elzáródás helyétől, a személy általános egészségi állapotától és a szívroham kezdete óta eltelt időtől függ.
8. Stroke
Agyvérzés akkor fordul elő, amikor valami korlátozza vagy teljesen blokkolja az agy egy részének véráramlását.
A stroke gyakran zsibbadást okoz az egyik karban, lábban vagy az arc oldalán. A stroke egyéb tünetei a következők:
- hirtelen súlyos fejfájás
- látásváltozások
- zavar
- beszélési nehézség
- szédülés
- a koordináció elvesztése
A stroke két fő típusa van:
- Iszkémiás stroke akkor fordul elő, amikor vérrögök vagy zsírlerakódások alakulnak ki az erekben, és korlátozzák az agy véráramlását.
- Vérzéses stroke akkor fordul elő, amikor az agyban lévő erek felszakadnak és elvérzik a környező szövetbe.
A stroke súlyos állapot, amely sürgősségi orvosi kezelést igényel.
Az orvos az iszkémiás stroke-ot trombolitikus gyógyszerekkel kezelheti, amelyek feloldják a vérrögöket. Ha egy személynek vérzéses stroke-ja van, orvosának meg kell javítania a sérült eret, ami műtétet igényelhet.
Mikor kell orvoshoz fordulni
A kar zsibbadása számos kisebb probléma gyakori tünete, például a keringés ideiglenes elzárása, de ez egy szívroham vagy szélütés jele is.
Azoknak a személyeknek, akiknek nagy a kockázata vagy kórtörténetében szív- és érrendszeri betegségek vannak, azonnal orvoshoz kell fordulniuk, ha megmagyarázhatatlan zsibbadást vagy bizsergést tapasztalnak a karjukban.
A kar tartós zsibbadása nyilvánvaló ok nélkül egy mögöttes orvosi problémára utal, amely fizikoterápiát vagy műtétet igényelhet.
Összegzés
Sokan alkalmanként zsibbadást tapasztalnak a karban. A kar zsibbadása több okból is előfordulhat, az enyhe okoktól, például a rossz helyzetben való alvástól a súlyos egészségügyi állapotig, például szívrohamig.
Az egyik vagy mindkét kar hirtelen zsibbadása a szívroham, agyvérzés vagy az idegkárosodás jele lehet, különösen, ha egy személynek egyéb tünetei vannak.
Azoknál az embereknél, akik a test egyik oldalán fellépő kar zsibbadását és gyengeségét tapasztalják, ami megelőzi a súlyos fejfájást, ritka típusú migrénük lehet, úgynevezett hemiplegikus migrén.
Akinek nyilvánvaló ok nélkül zsibbad a karja, forduljon orvosához, különösen, ha kórtörténetében vagy fokozott a szív- és érrendszeri betegségek vagy a cukorbetegség kockázata.
