Mit kell tudni a szuperbug NDM-1-ről

Az NDM-1 egy gén fehérjetermékére utal, amelyet egyes baktériumok előállítanak. Az NDM-1 hordozó baktérium törzs még a legerősebb antibiotikumokkal szemben is ellenálló lesz.

Kevés jelenlegi antibiotikum képes leküzdeni az NDM-1 gént tartalmazó baktériumokat, ami potenciálisan veszélyes lehet.

Az NDM-1 jelentése New Delhi metallo-ß-laktamáz-1. Egy orvosi csapat először egy indiai származású svéd páciensnél izolálta a gént, aki 2008-ban Indiába utazott.

Hogy mi vezetett az NDM-1 megjelenéséhez Indiában, nem világos.

Ez a szuperhiba széles körben elterjedt Indiában, és 2015-re a kutatók és az orvosi szakértők világszerte több mint 70 országban észlelték.

Ebben a cikkben feltárjuk az NDM-1 génnel rendelkező baktériumok természetét és lehetséges veszélyeit.

Mi az NDM-1?

Az NDM-1 szuperbug szinte minden antibiotikummal szemben ellenálló.

Maga az NDM-1 fehérjetermék nem okoz betegséget, de képes megváltoztatni a baktériumok jellemzőit.

A gén ellenállóvá teszi a baktériumokat az antibiotikumokkal szemben. Ily módon számos állapothoz vezethet, például húgyúti, véráram- vagy sebfertőzésekhez és tüdőgyulladáshoz.

A karbapenemek a legerősebb antibiotikumok közé tartoznak. Az egészségügyi szakemberek végső megoldásként használják őket számos bakteriális fertőzés ellen, például ezeknél E. coli és Klebsiella pneumoniae ok.

Az NDM-1 gén lehetővé teszi, hogy a baktérium enzimet termeljen, amely semlegesíti ezen antibiotikumok aktivitását.

A Betegségmegelőzési és Megelőzési Központok (CDC) az NDM-1 és egy másik hasonló KPC nevű fehérjét a fertőző betegségek területén felmerülő problémák közé sorolták.

Az NDM-1 gént hordozó baktérium nagyon erős szuperbugának számít.

Az NDM-1 fehérje különbözik a meticillin-rezisztens Staphylococcus aureust (MRSA), egy másik szuperbugot jellemző fehérjeterméktől. Az MRSA Gram-pozitív baktérium, míg az NDM-1-et hordozó baktériumok Gram-negatívak, a baktériumok eltérő besorolása.

Lehetséges veszélyek

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) aggódik amiatt, hogy az NDM-1 láthatja „az antibiotikumok nélküli világ végítéletének forgatókönyvét”.

Az antibiotikumok 1928-as felfedezése előtt sok ember meghalt olyan fertőzések miatt, amelyek ma elkerülhetők.

Az NDM-1 attól tart, hogy a betegségek a jövőben nem reagálnak az antibiotikumokra. Ha az NDM-1 más baktériumokba kerül át, akkor másodlagos betegségek jelennek meg, amelyek egész világon terjedve egészségügyi válságot okoznak.

A WHO javaslata szerint például egy terhes nőnél vesefertőzés alakulhat ki, amely az NDM-1-et tartalmazó törzzsel átjut a véráramba. Ebben az esetben nem állnak rendelkezésre olyan kezelési lehetőségek, amelyek biztonságosak lennének egy nő számára a terhesség alatt.

Az NDM-1 gén hatására a baktériumok a karbapenemáz nevű enzimet termelik. A karbapenemáz számos előnyös antibiotikum-típust hatástalanná tesz, beleértve a karbapenemeket is.

A karbapenem antibiotikumok rendkívül erőteljes gyógyszerek, amelyek képesek ellensúlyozni a rendkívül ellenálló baktériumok aktivitását, amelyekre más antibiotikumok nem voltak hatásosak. Még
a karbepenemek hatástalanok az NDM-1 eseteiben.

Az NDM-1 fehérjeterméket tartalmazó plazmiddal rendelkező baktérium képes ellenállni számos jelenlegi antibiotikummal, valamint újabb antibiotikumokkal, amelyek a közeljövőben elérhetővé válhatnak.

Az NDM-1 lehetséges megoldásaival kapcsolatos kutatások folynak.

Terjedés

Az NDM-1 genetikai kódját tartalmazó plazmid az egyik baktériumtörzsről a másikra mozoghat egy horizontális géntranszfernek (HGT) nevezett folyamat révén.

Ha az NDM-1 olyan baktériumra ugrik, amely már antibiotikum-rezisztens, veszélyes fertőzések léphetnek fel. Ezek gyorsan elterjednek az emberek között, és nem biztos, hogy kezelhetők.

2010-ben a kutatók arra lettek figyelmesek, hogy egyes baktériumtörzsek, mint pl E. coli és Klebsiella pneumoniae, hordozza az NDM-1-et termelő gént. Azóta megtudták, hogy horizontális géntranszfer (HGT) lehetséges a KPC-t és az NDM-1-et expresszáló baktériumok között.

Az NDM-1 már elterjedt?

A tudósok arra számítanak, hogy a másodlagos NDM-1 vírusok elterjednek anélkül, hogy valaki kapcsolatba kerülne Indiával.

Az NDM-1 fehérjét felfedező emberek Új-Delhiből, az indiai fővárosról nevezték el. Ennek génje széles körben elterjedt az Indiában és Pakisztánban található baktériumokban, különösen a kórházakban.

Eleinte főleg Indiában és Pakisztánban, és különösen Új-Delhiben fordult elő, ahol az éghajlat egész évben kitartásra ösztönzi. Azóta ivóvízben és India szent folyóiban, például a Gangeszben fordult elő.

Az NDM-1-et expresszáló baktériumok a világ országaiban, köztük az Egyesült Államokban, Japánban, Ausztráliában és az Egyesült Királyságban jelentek meg olyan betegeknél, akik Indiában töltöttek időt, ezen utaztak vagy családtagjaik voltak ott.

Néhány ember hazavitte a fertőzést, miután Indiába vagy Pakisztánba utazott kozmetikai műtétre, mivel Ázsiában ez a fajta kezelés olcsóbb.

Az NDM-1 génnek az a képessége, hogy elterjedjen más típusú baktériumokra, azt jelenti, hogy a tudósok számtalan másodlagos esetet várnak más országokban, amelyek nem állnak kapcsolatban az Indiában töltött idővel.

Megoldások

Jelenleg az NDM-1-et expresszáló baktériumok terjedésének elleni küzdelem egyetlen módja a következő intézkedések:

  • felügyelet
  • a betegek gyors azonosítása és izolálása a baktériumokkal
  • fertőtleníteni a kórházi berendezéseket
  • a kórházakban végzett kézhigiénés eljárások követése

Eddig az NDM-1-vel összefüggő fertőzésekben szenvedő betegeket eseti alapon, gyógyszerek kombinációjával kezelték, de az NDM-1 által okozott számos fertőzésre kevés hatékony és szájon át történő kezelés nem áll rendelkezésre.

Egyes baktériumtörzsek teljesen ellenállnak gyakorlatilag mindenféle antibiotikumnak.

2014-ben Morad Hasssani, a New York-i New York-i Albert Einstein Orvostudományi Főiskola munkatársa felszólította „a közegészségügyi válság összes érintettjét”, hogy tegyék meg a maguk részét, ideértve a kutatási költségvetés növelését, a gyógyszeripari vállalatok felelősségének és elkötelezettségének növelését, az orvostudósok új megközelítései.

2001 óta a WHO sürgette az egészségügyi szakembereket, hogy csökkentsék az antibiotikumok használatát, és csökkentsék a baktériumos megbetegedésekkel szembeni rezisztencia kockázatát. Ez magában foglalja a karbapenem felhasználás minimális szinten tartását is.

A Betegségdinamikai, Gazdasági és Politikai Központ megjegyzi, hogy „az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia az antibiotikumok használatának közvetlen következménye”. Európa, Kanada és az Egyesült Államok az elmúlt években csökkentették az antibiotikumok használatát, de Indiában, Afrika szubszaharai térségében, Latin-Amerikában és Ausztráliában még mindig növekszik a felhasználás.

Még akkor is, ha az antibiotikumok orvosi felhasználása csökken, továbbra is aggodalomra ad okot az antibiotikumok mezőgazdasági felhasználása, mivel ezek élelmiszerben bekerülhetnek az emberi rendszerbe és a környezetbe szivároghatnak.

Elvitel

Az NDM-1-expresszáló szuperbug egy potenciálisan veszélyes baktérium, amely ellenállóvá válhat sokféle antibiotikummal szemben, gyorsan terjed.

Az NDM-1 egy olyan baktériumban található géntermékre vonatkozik, amely ellenjavallt antibiotikumokat. Ha az ezt a gént expresszáló baktériumok terjedni kezdenek, akkor a kezelés a jelenleg rendelkezésre álló módszerrel nem lehetséges.

A hiba első jelei Indiában jelentkeztek, és az utazás útján terjedtek el. Az antibiotikumok túlzott használata növeli az NDM-1 expresszió kockázatát, és más baktériumokba kerülnek át a HGT nevű folyamat révén.

A megfigyelés, a fertőzésben szenvedő betegek elszigeteltsége és a helyes kórházi higiénia az egyetlen védelmi intézkedés, amely jelenleg rendelkezésre áll.

K:

Fennáll a veszély, hogy elkapok egy szuperbogarat?

V:

A szuperbugával való érintkezéssel járó kockázatok általában magukba foglalják a kórházba való belépést, ahol rossz az antibiotikum-kezelési gyakorlat, magas kockázatú helyre utaznak, és sokféle antibiotikumot kaptak.

Bár ezek nem mindig elkerülhetők, ezek a kockázati tényezők növelhetik annak valószínűségét, hogy kapcsolatba kerüljenek egy szuperhibával.

Csökkentheti a kockázatát, ha pontosan az orvos ajánlása szerint szedi az antibiotikumokat, és ha lehetséges, megelőző ellátást kap ambuláns körülmények között.

Daniel Murrell, orvos A válaszok orvosszakértőink véleményét képviselik. Minden tartalom szigorúan tájékoztató jellegű, és nem tekinthető orvosi tanácsnak.

none:  rehabilitáció - fizikoterápia közegészségügy prosztata - prosztatarák